2010. április 28., szerda

Sólyom megtette, Sólyom mehet...



Annak idején, mikor még szóba se került a jelöltsége, saját kútfőmből merítve csaptam a homlokomra: Sólyom for President!
Aztán következett az egész országra nézve kínos huzavona a megválasztása körül, ami már kellemetlen szájízt hagyott maga után.
És bizony a működése kínos csalódást keltett bennem. Kialakult valami olyan kép, hogy ez az ember túl magasra került (elérte az alkalmatlansági szintjét, ahogy annak idején az angol bürokráciát elemezve Eckersley mondta:) és bizony folyamatos jobboldali elfogultságot tapasztaltam megnyilatkozásaiban.
Mikor Szíjjártó-papagáj sokadszorra kezdte "Köszönjük, Elnök úr!"-ral a Fidesz kommentárját valamely elnöki döntéssel kapcsolatban, ez az érzésem egyre fokozódott.
Mintha csak a köztársasági elnökünk egyetlen funkciója az lenne, hogy okkal-ok nélkül Gyurcsány kezdeményezései ellen feszüljön, bátorítva az ellenzéket is, hogy feküdjön keresztbe az amúgy is felemás, bátortalan reformkezdeményezéseknek.
Nos, ez a korszak most lezárult. Új kormány alakul, Sólyom nagy örömére és buzgó asszisztálásával (no persze, ez a dolga:).
És a köszönet? Pokorny máris (nyilván nem véletlenül) azt nyilatkozza, hogy nem fogják S.L.-t jelölni egy második ciklus betöltésére.
Orbán elismerő nyilatkozatainak is az a mellékzöngéje, hogy a "mór megtette kötelességét, a mór mehet". Naná, egy ilyen öntörvényű, néha szeszélyes és kekeckedő ember még esetleg be-beszólna az új rezsimnek és megbontaná a fenenagy "nemzeti együttműködési programot".
Hát nem, Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim! Aki nincs velünk, az ne is legyen!

2010. április 27., kedd

Nem zörög a söralátét...



Szándékosan választottam négyszögletű söralátétet illusztrációként. Ez talán kevésbé hajlamos olyan könnyen elgurulni, mint a Fidesz adócsökkentési ígéretei, melyekből nyilvánvalóan nem lesz semmi. Bocsánat, máris helyesbítenem kell: jövőre akár a többségnek csökkenhet majd a személyi jövedelemadója (nem is keveset), feltéve, ha az új kormány életben hagyja azt a rendelkezést, melyet (az adósávhatárok módosításával) még az MSZP kormány hozott meg! Vagyis, ha lesz is adócsökkenés, nem a Fidesznek köszönhetően. No persze, mások eredményeinek csöndes lenyúlásában a Fiúknak komoly gyakorlata van.
Tudjuk. Láttuk. Tapasztaltuk.
Mivel az adócsökkentésnek reálisan nincsen forrása (és azt hiszem, nem lesz ez annyira fontos, hogy a Fidesznek megérje pusztán ezért elfuttatni a költségvetési hiányt), jönnek a pótcselekvések.
Mint ahogy ez a bürokrácia csökkentési, "söralátétes" ígéretekből is kiviláglik. Nos, árnyalva az eredeti hírt az azóta napvilágra került fideszes Talmud-magyarázatokkal, kirajzolódik két csapásirány.
Az egyik a különféle adókedvezmények megnyírbálása, eltörlése. Ha nincs kedvezmény, akkor majd nem kell igazolni, elszámolni, nyilvántartani.
Be köll fizetni az adót,oszt jónapot! Máris csökken a bürokrácia, továbbá az eddig a kedvezményezettek zsebében megmaradó bevétel. Hogy e lépés ünneplésére a hívők kivonulnak-e ünnepelni a Vörösmarty térre, az kétségesnek tűnik.
Habár lehet, hogy a Bölcs Vezér iránti lelkesedés akkora, hogy egy jókora anyagi érvágást is túlél. Végülis, lehet majd kiabálni ismét, hogy "Kétharmad, kétharmad!", csak közben a jövedelmükre gondolnak majd :)
Van az adóelszámolási bürokráciának egy speciális esete, ami talán ismét előkerül. Lehet megint egy "hosszú bájtok éjszakáját" rendezni. Egyfelől a megbízható, baráti cégek problémáit (adójukat, stiklijeiket) el lehet törölni egy kis éjszakai műszakkal.
Másfelől a konkurens holdudvar adataival lehet egy kis tűzijátékot csinálni megint, ami a hálás jobboldali média lapterjedelmét az uborkaszezonban is kitölti majd a futball vébé híreivel együtt már egész biztosan.
Aztán lehet ezt az akciót rendszeresíteni, a már be is jelentett pretoriánus gárda, az adórendőrség megalapításával. Hogy a rendőrök közt úgyszólván elenyésző az adószakértő és fordítva, az nem zavar senkit. A Kubatov féle lista bőven elég! A legmakulátlanabb cég is bedől, ha egy-két évre lefoglalják az adatait, ügyfél listáit, üzleti terveit tartalmazó számítógépeket egy kis vizsgálódásra, ami ugyebár néhány évet igénybe vesz hasonló ügyekben. A lebénított cégek vadászmezőit azalatt szép csöndben elfoglalja a másik csapat. Hogy azok meg majd egy másik pártközponti címre hordják majd a "dokumentumokat", "Nokiás dobozokat"? Kit érdekel (rajtuk kívül). Minket ne is érdekeljen, mert könnyedén elérhetjük majd, hogy két egyenruhás könyvelő fog becsöngetni nálunk is egy kis adategyeztetésre.

2010. április 26., hétfő

Gárdanadrág



Már Karinthy felismerte, hogy a "gárdanadrág" szó visszafelé is ugyanazt jelenti.
Így van ez szimbólikusan is. Nem lehet csűrni, csavarni, mint a legendás Bodóné, mikor a bor árát kérdik tőle, ha tetszik, ha nem, ez a ruhadarab (persze a mellénnyel és a többi kellékkel együtt) egy bíróság által betiltott szervezett deklarált, tagjai által büszkén vállalt egyenruhája.
Vona Gábor, a parlamentbe ugyebár demokratikusan beválasztott egyik párt elnöke most nyilvánosan bejelentette, hogy ő ezt az egyenruhát fogja az új összetételű parlamentben viselni, mikor leteszi a képviselői esküt. Láttunk már hasonlót a történelemben. A weimári köztársaság végnapjaiban a német nácik is egyenruhában parádéztak a parlamentjükben, bár a hasonlat annyiban sántít, hogy az ő szervezetük nem volt betiltva. Azon túl, hogy maga az ötlet mennyire bornírt és visszataszító, felveti bennem a következő kérdést: Mi lehet ilyen esetben a teendő?
Nos, kérdésre illik válasz is adni.
Szerény véleményem szerint Vona néptársat (vagy testvért?) már a kapuban fel kéne tartóztatni. Lefényképezni kedvenc egyenruhájában és udvariasan felkérni, hogy mondjon le mentelmi jogáról izíben. Ezután lefolytatni ellene a jogrend szerinti eljárást, kiróni a megfelelő büntetést, valamint felszólítani, hogy pártelnöki és képviselői tisztségéről mondjon le. Amennyiben párthívei erre a hírre nem engedélyezett tüntetést, randalírozást kezdeményeznének, akkor pedig a Jobbik elnevezésű pártot a független magyar ügyészségnek azonnali hatállyal fel kéne oszlatnia. A beígért rend és alkotmányosság, valamint a Magyar Köztársaság nevében.

Ennyi. A szokásos jogi csűrcsavarokkal és angolnázással kapcsolatos véleményemet már leírtam korábban. Szerintem most válik el a "szar a víztől" (dakota közmondás!). Ha a Fidesz valóban fent akarja tartani az alkotmányos rendet, akkor ez elől a kihívás elől nem bújhat el gyáván.

Söralátét hazugság




Napnál világosabb, hogy az "egyszeri, nagyarányú adócsökkenés" című választási lufi, miután beteljesítette aktuálpolitikai célját, vagyis az ingadozó választók megtévesztését, kipukkadt, leeresztett, vagy elfújta a szél.
Vígaszdíjként a Fidesz beígérte az adókkal kapcsolatos bürokrácia csökkentését, a bevallás és ügyintézés leegyszerűsítését. Orbán Viktor büszke vezér eleinte azt tűzte ki célul, hogy a bevallásunk elférjen egy A/4-es papíron, legutóbb még ezen is túlmenve, már egy söralátét méretű elszámolást ígért.
Nem kötözködök pitiáner módon azzal, hogy egy söralátétre is kényelmesen fel lehet karistolni akkora összegű adót, amelyet az átlag polgár az élete végéig nem lenne képes befizetni.
De azért mégiscsak mozgolódik bennem a kisördög. Mivel hosszú éveken át önadózó voltam, sokszor veselkedtem neki a bevallásom kitöltésének. Így pontosan tudom, hogy magának az adónak a kiszámítása, a bevételek, jövedelmek kalkulációja valóban vidáman elfér akár egy söralátéten is. Csakhogy az adórendszerünket az ezerféle jogcímen adható kedvezmények bonyolítják el. Vagyis: ez a választási lózung csak úgy teljesíthető, ha az új kormány egycsapásra eltörli ezeket.
Vagyis nemhogy adót csökkent, hanem közvetve még meg is emeli azt,az adóalapból vagy az adóból ilyen-olyan jogcímen eddigelé levonható kedvezmények eltörlésével.
Ilyenkor kérdezi meg Gipsz Jakab, hogy "miről is beszéltetek eddig, vazze?!"

Egy populista kezdeményezés















Több mint húsz éve figyelem egy rendkívül kártékony és veszélyes bűnszövetkezet működését, élősködését nemzetünk testén. Ez a banda bábáskodott a rendszerváltásnak aposztrofált parasztvakítás létrehozásánál. Ők hozták létre a mostanra gazdasági és szociális katasztrófába torkolló folyamatok jogi kereteit. Minden káros, népnyúzó törvény, jogszabály meghozatalában aktív szerepet játszottak. Egyszerre hozták létre a népnyúzó jogszabályokat és a népet fosztogató bűnözők, politikusok számára a kiskapukat ugyanezekben a jogszabályokban. Ott voltak a csalárd cégalapításoknál, majd a hamis csődbe vitt cégek fantomizálásánál. Képviselőik hiúsították meg az eredményes nyomozásokat a kipattant bűnügyekben, akadályozták meg a vádemeléseket, vagy mosták fehérre az elkövetőket, ha ilyesmire véletlenül mégis sor került. Talárt húzva százával hozták meg a bűnösök felmentő ítéleteit, míg az ártatlanokat életét könyörtelenül tönkre tették. Nemcsak a totál erkölcstelen politikai elit cinkosai és elsőszámú segítőtársai voltak, hanem ők maguk is beszivárogtak a politikusok közé, még jobban elgennyesítve ezt a társadalmi csoportot.
Senki előtt nem lehet kétséges, kikről is beszélek.
Ha a nép akaratából és felhatalmazásából a hatalom csúcsára emelt csoport, valamint a vele konkurens másik alakulat valóban komolyan veszi az elszámoltatást, javaslom, kezdjék ezen a bűnszövetkezeten. Addig is, míg az egyéni felelősségek kivizsgálása és megállapítása megtörténik (mely a horrribilis ügyhalmaz miatt sok évbe is belekerülhet), a türelme legvégső határáig eljutott magyar nép megnyugtatására egy egyszerű, két-három sorban megfogalmazható törvény meghozatalát javaslom az Országgyűlésnek, mely legalább egyfajta erkölcsi elégtételt adhat a meggyötört nemzetnek.
Javaslom, hogy fosszuk meg jogászainkat a hivalkodóan viselt doktori címüktől! Ennek elnyeréséért eleve nem tettek semmi extrát, ugyanolyan tanulmányokat végeztek el, mint bármilyen más diplomás, akik nem jutnak tanulmányaik végén ilyen megtisztelő címhez. E cím amúgy is szerfölött cinikus rájuk alkalmazva, hiszen ez az élősködő, kártékony réteg nemhogy gyógyította volna közállapotainkat, hanem egyenesen a meggyengítésükre szövetkezett.
Mellékbüntetésként azt javaslom, hogy ha jogi végzettségű személy bármilyen kihágás, vétség, vagy bűncselekmény elkövetésében igazságosan elmarasztalható, akkor a büntetési tételének automatikusan a kétszeres mértékével bűnhődjön, hiszen esetében sem jóhiszeműség, sem tájékozatlanság nem tételezhető fel.

Kérem a tisztelt állampolgárokat, hogy támogassák tömegesen fenti kezdeményezésemet, melynek révén lyukat üthetünk a körénk épített bornírt rendszer falán.

Csontvázak a szekrényben



Bár az Orbán-adminisztráció még fel sem állt, megkezdődött mindazokból az ígéretekből történő kihátrálás, amikkel már évek óta hülyítették a népet. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy hamarosan kiderüljön, (a "tényfeltárási bizottság" áldozatos munkájának hála), hogy az államkassza üres, "ezek" minden mozdíthatót elvittek, csak üszkös romok maradtak utánuk és Veres János koszos zokniját hagyták a széfben.
Nem védem én a leköszönő rezsimet, hordták ők a közös tulajdont szorgosan, ha hozzáfértek, csak ezt a bekódolt sírást és mutogatást tartom álságosnak. Tudomásom szerint a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke ugyanaz a jóember, aki most a "tényfeltárók" munkáját is vezényli. Nem beszélve arról a kétségtelen tényről, hogy a Fidesz szimpatizánsok éveken át hordták ki az összes minisztériumból és kormányhivatalból a titkos iratokat, kimutatásokat, szerződéseket, a még el sem készült előterjesztések koncepcióit, hol a pártközpontjukba, hol egyenest a jobboldali média szerkesztőségeibe.
Függetlenül tehát attól, hogy a gazdaság milyen állapotban leledzik, arra hivatkozni, hogy ez az állapot nem ismeretes a Fidesz szakemberei előtt, egyszerűen nevetséges, és siralmasan pitiáner dolog. Ám vegyük őket egy pillanatra, afféle gondolatkísérletként komolyan. Ha a gazdasági helyzet szűz, ismeretlen terep a Fidesznek, áttekinthetetlen dzsungel, melyet csak apránként lehet feltárni, akkor kérdezem én:
Mi a lóf@szra alapozzák a tervezett intézkedéseiket, a meglengetett ígéreteket, a gazdaság élénkítésének koncepcióit? Hogy lesz ebből a kormányralépés után néhány héttel egy "szép, új világ"? Megjósolom, sehogy. Nem mintha ehhez nagy jóstehetség kellene.
Persze, világos, ésszerű reformjavaslatok kidolgozásához idő is kell. Nem mintha azokban az üres órákban, míg az eddigi ellenzék a parlamenti büfében múlatta a drága időt, nem lett volna módjuk néhány dolgot papírra vetni.
(Lefogadom, hogy néhány bánya és szőlőbirtok, média- és egyéb birodalom gazdasági-műszaki fejlesztési koncepciója már évek óta készen áll...)
Remélem, hogy a szekrényből nemsokára kizuhanó csontvázak tárolására is gondolnak majd időben. Javaslom kiállításukat a néhai Antall József volt munkahelyén, az Orvostörténeti Múzeumban, állandó tárlatvezetőként pedig Sz.Péter úr alkalmazását.

2010. április 25., vasárnap

Zárjon be a bolt!

A KDNP, amelynek a parlamenti kétharmad "szövetségben" történő megszerzése után most nagyobb konc juthat a Fidesz zsákmányából, igyekszik önálló pártként is pozicionálni magát, habár ez a törekvés egy nyilvánvaló szatellit alakzattól kissé komolytalannak hat.
Mindenesetre Harrach Péter, akiről az hírlik, hogy ő lesz a talán létszámában is megnövekedő KDNP frakció vezetője, már nyilatkozott jövőbeli szándékaikról.
Egyelőre nem hozakodott elő a családjogi törvény korábban már megszellőztetett javaslatával, már ami a házasságkötés formalitásainak megváltoztatását, a kötelező jegyesség és egyházi esküvő előírását, és az azonos neműek élettársi kapcsolatát elismerő jogszabályok eltörlését tartalmazná. Ezzel valószínűleg csak akkor jönnek majd elő, amikor a Nagy Testvér elővezeti a maga Btk és Ptk verzióját.
A nyilatkozatban elhangzott egy homályos utalás a KDNP által már kidolgozott szuper nyugdíjtörvényről, melyet eddig a gaz komcsik elgáncsoltak és egyéb, már készen levő törvényjavaslatokról is.
Konkrétumként pedig a felmelegített ötlet került elő, a boltok kötelező vasárnapi zárva tartásáról, mely a KDNP kedvenc rögeszméje. Feltehetően azt gondolják, hogy az unatkozó népség a plázák helyett ezentúl majd a templomokba fog tömegesen tódulni. Ezt a tendenciát ugyan csak a Hit Gyülekezete prezentálta eddig hitelesen, a történeti egyházak templomainak padsorai meglehetősen foghíjasnak tűnnek, de áldja vigye... a magam részéről teszek rá, hogy nyitva van-e a kisbolt vasárnap, vagy sem. Nekem már úgyse nagyon van pénzem, hogy még hétvégén is költsem... Viszont, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor az eddig alkalmazott eladóknak sem lesz, az zicher, mivel a háromból legalább egynek azonnal felmondanak és mikor rövidesen kiderül, hogy a forgalom nem egy napnak megfelelő, hanem annál nagyobb arányban csökken, akkor még egy kolleganője is kereshet más munkát. Ha ezt kivetítjük a kiskereskedelemben dolgozók összességére,valahogy nem látom ezt a javaslatot komformnak az egymillió új munkahely megteremtésének Fideszes ígéretével. De meglátjuk... a puding próbája, mint tudjuk, az evés.

Addig is, elevenítsük fel az Irígy Hónaljmirigy hasonló tárgyú, bár más indíttatásból fogant alternatív javaslatát a bolt bezárásáról!

Új időszámítás



Nálunk már új idők új szelei fújnak!

Hajnalban nagyot fékezett a lakótelep szélén egy munkásbusz. Álmos, de jókedvű ovarallosok kászálódtak le róla és elkezdték lerakni az utánuk nem sokkal szintén megérkező hentesárut szállító autót.

És látom az ablakból, hogy már fonják is a kolbászból a kerítést!