OFF: Mirabolán

Mirabolán szerelem

Hullik a vadszilva,
a mirabolán;
legurul a vasúti
töltés oldalán.

Ó, én Mirabellám,
csodás kisleány,
fekszünk-e még együtt
a töltés oldalán?

Érett a vadszilva,
a húsa olyan édes,
a tehervonatoknak
dübörgése rémes…

húsodba fojtottam
félelmeimet;
bárcsak kínálhatnám
érett szívemet…

Ó, cseresznyeszilva,
vad mirabolán,
fekszünk e még hamvasan
a töltés oldalán?

Egy idézet

Pár perccel azután, hogy az előző bejegyzést (Hangnem) rögzítettem, találtam rá erre az elgondolkodtató részletre Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom c. regényében:

"Ahhoz, hogy az embernek rossz híre támadjon, nem kell sok visszaélés. S akinek hatalom van a kezében, nincs is szüksége visszaélésre. A hatalomnak meghódolnak akkor is, ha nem gyakorolja az ember. S a hódolók bosszúja: a pletyka és a rágalom. Ennek sohse volt jobb fészke, mint a fogolytáborok s vesztegzárak."

Hangnem

Évek óta rossz érzéssel, sokszor már végképp elundorodva olvasok politikai tartalmú blogokat. Hiába normális hangvételű, gondolatébresztő maga a bejegyzés, a kommentekből a legtöbb esetben habzik a szenny, a gyűlölet. Ha lehet, ez a tendencia méginkább felerősödött most, a Fidesz által fölényes többséggel megnyert választások után. Ha bármilyen hangnemben és igazságtartalommal is, de olyan kritika jelenik meg a vesztes oldalról, mely a kormányra kerültek intézkedéseit bírálja, hatalmas hangerővel zúdul fel a sértett jobboldal és hihetetlen frusztráltan elkezdik mantrázni "a bezzeg az elcseszett nyolcévben" kezdetű panaszáradatokat. Szó nincs örömről, az újrakezdés vagy más irányba indulás lehetőségéről. Csak a dühödt gyűlölet és bosszúvágy kórusa hangzik. Mintha csak igazságtalanul valami fogolytábor szögesdrótjai mögé zárt elítéltek ordítoznának és ráznák ökleiket. Foglyok ők valóban, saját előítéleteik foglyai. Talán pont ez az oka annak, hogy a leghangosabban éppen az előítéletekkel, a másik oldal iránti fékezhetetlen gyűlölettel vádolják ellenfeleiket.
Tény és való, hogy mindkét oldalnak megvan a maga primitív, műveletlen, tahó népsége. A saját műsoraikba betelefonálók, akiket a velük elvben egy platformon álló szerkesztők is szégyellenek. "A pártok rettenetes tagsága" - ahogy annak idején, a Csurkával az MDF-en belül bírkózó Antall József rezignáltan megjegyezte. De azt a gátlástalan, fröcsögő, a másik elüldözését, sőt kiirtását is fel-felvető hangnemet, ami most,mikor mindent megnyertek,irracionális, végképp indokolatlan, csak a jobboldal engedi meg magának.

Hepp Béla: Kié lesz majd?

Kié lesz majd a rézkilincsünk,
a függöny ami az ablakon csüng,
kié a kertben az orgona, a körte,
a kopott kabátú vigyorgó kertitörpe,
kié az út, az árokparti bokrok,
a szegélykő, a szürke villanyoszlop,
a sín, a hasbeszélő sárga villamos,
a víz, ha szomjat olt vagy új-tisztára mos,
kié a folyópart, ami még megmaradt,
a tóban ezüstként megcsillanó halak,
az erdő fái, a zöldborzas dombhátak
a mezőn a kalászban hajlongó alázat,
a mindent betöltő végtelen madárdal
a régi dicsőségben térdre omló várfal,
a hajó, a vasút, a gyár, a föld...
nem azért vagy, hogy mindezt örököld,
ha nézed, fizess, az illatuk sem olcsó,
ha érte jöttél, itt te vagy az utolsó,
adóforintjaid most másra kellenek,
hogy felemeljük /már részben/ a nemzetet.
Az ár, a kár, s a jó piár a vállunkon marad,
zsebünkbe túr újra az éhes sáskahad,
hogy újra s újra járjuk a „szebb jövő” kanosszát…

mondd, kié lesz majd, kié lesz ez az Ország?

Egy olvasmány ürügyén

Mostanában kerülöm az aktuálpolitikai olvasmányokat. Lehetőleg valami jól bevált klasszikushoz folyamodok, hogy az olvasás órái alatt legalább kikapcsolódhassak a napi politika "kocsmájából". Mégis, mint ahogy a viccbeli Mórickának, akinek mindenről "az" jut az eszébe, nekem is újból és újból beugrik valami. Thomas Mann örökbecsű műve kapcsán pl. a következők:
A tavalyi évben a jószándékú és szerintem társadalmilag igazságos vagyonadó-kezdeményezés, melyet alapvetően a saját kormánya háta mögül kifaroló MSZP-frakció herélt ki és tett felemássá, így végül is igazságtalanná, azon túl, hogy újabb szöget vert a szoci kormányzás koporsójába, még egy következménnyel járt. A bűnrossz kormányzati kommunikáció, valamint az ellenzék tudatos félrevezető manipulációi és sajtókampánya a tájékozatlan, sokadszor megvezetett jónép szemében végképp lejáratta az ilyenfajta adónem bevezetésének a gondolatát. A hülye panelproli (mielőtt valaki felhorgad, közlöm, hogy jómagam is lakótelepi betonkégliben lakom:), akinek még véletlenül se kellett volna egy buznyák örökösödési adót se pengetnie az eladhatatlan ingatlana után, beállt tolni a nagytőkések szekerét e téren (is). A markába röhögő Fidesz most arathat. Simán, nagy "társadalmi elfogadottsággal" átviheti azt a tervezett módosítást, mely szerint a lózungokban agyoncsepült "oligarchák" mindennemű erőlködés nélkül átörökíthetik fattyaikra az összeharácsolt vagyont. A második, harmadik generáció már tisztára mosott pénzt, vállalat- és ingatlanbirodalmat örökölhet.
Hogy mi, egyszerű népek miből meríthetünk keserű vígaszt? Hát, talán abból, hogy amiként a Buddenbrook kereskedőház leszármazottai, a mi nagymenőink gyermekei sem lesznek különbek... és ugyanúgy elkorcsosulva, saját öröklött kényelmükbe eltespedve tékozolják majd el örökségüket, melyért a világon nem kellett már semmit tenniük.
Vagy azért kívánjak nekik mégis sok sikert, további felvirágzást és fejlődést, hogy az én utódaimnak mégiscsak legyen hol cselédkedniük? Nehéz dilemma ez.

A foci VB ürügyén

Most, hogy Dél-Afrikában javában zajlik a futball világbajnokság és persze minden szurkolónak megvan a maga tippje, titkos favoritja, egy fura párhuzam jutott az eszembe.
Mennyivel jobb egy totószelvényt kitölteni, mint egy választólapot! A totóban egy téves "X" sokkal kevesebb kárt okoz. Az ember legfeljebb nem nyer. Veszíteni meg csak a szelvény árát veszíti. És míg vár a meccsek eredményére, még szórakozhat, izgulhat is egy jót. Ha nem nyersz, oda se neki, jön a következő hét, az újabb forduló, újabb esélyekkel és reményekkel.
Igaz, a választások éjszakáján is lehet izgulni, sőt, amint láthattuk az elmúlt évtizedekben, némely párthívek szenvedélytől fűtött örömünnepet vagy tragikus gyászszertartást is képesek rendezni az eredmények okán.
Azonban az a nagy baj, hogyha a választások során a férevezetettek, elbutítottak, a politikai kóklerek, vagy okos, cinikus zsákmányszerző ragadozók által agymosott sok-sok ember rossz helyre teszi a maga "X"-ét, annak hosszabb távú és sokkal többe kerülő következményei lehetnek. Például az, hogy ezentúl hétről-hétre már nem önként, szabad akaratunkból mondunk le a "szelvények áráról", hanem egyszerűen, egy adótábla, -kulcs, jogszabály megváltoztatásával egyszerűen kiveszik azt a zsebünkből. A tippjeinkben megtestesülő vágyainkra többé már senki sem kíváncsi, sőt, jobb, ha azokat titokban tartjuk. És bizony, ki tudja meddig várhatunk arra, míg jön az újabb forduló.
A fene egye meg, már totózni sincs kedvem...

Újpesti öböl

A rakpart alsó lépcsőjén leültem.
Sok költő elüldögélt már itt…
A tisztuló Dunának megörültem.
Figyeltem a hullámok fényreflexeit.

Jó, ha nem bántja az emberek szemét
sodródó dinnyehéj vagy más szemét.
Bámulom a gazdagok hajóit, jachtjait,
szajháik selymesbőrű, sima combjait.

Lám, van már, kinek minderre telik,
míg más a gyereknek se adhat reggelit.
A túlparton valahol vihar készülődik.
Elmerengve nézem baljós fényeit.

A király meztelen

Eddig is ki-kilógott a feneke, kivillant ágaskodó, kéjvágyó farka, mikor elvétette tánclépést. De most végre, az igazi premieren, ország-világ előtt láthatjuk végre az Igazi Fideszt, a maga primitíven brutális, kendőzetlen valóságában.
Nyolc év szemforgató hazugságai, baloldali populista dumái és lózingjai után, előbb-utóbb elő kellett jönni a Fiúknak a farbával.
"MI A GAZDAGOKAT SZERETJÜK!
Hiszen mi is közéjük tartozunk (vagy ami késik, nem múlik).
A gazdagokat kívánjuk szolgálni és tovább gazdagítani."

Épeszű ember eddig is tudta, vagy legalább is sejtette ezt. Mégis, valódi, katartikus pillanat volt a lelepleződés, mint amikor az ököl az arcba csap.

Az egykulcsos adó lényege, hogy "kárpótolja" azokat a magas keresetűeket, akik az állami szférában tevékenykedve, nem tudták olyan hatékonyan elkerülni a közteherviselést, mint privát rablóbandákba törmörült társaik.
És nehogy má' megkeserítsük eme barátaink élvezetét, mikor ők és kurváik beszállnak hivalkodóan drága autócsodáikba, yachtjaikba vagy tesznek egy kört magángépükkel a családi birtok felett.
- Ez mind a tiéd lesz! - mondhatják büszkén körbemutatva a kisajátított tájon.
Megnyugodva, hiszen már az örökösödés után se fizetnek be egy huncut krajcárt se annak az államnak a kasszájába, amelyik gazdaggá tette őket.
- Látjátok, nekem volt igazam! - kérkednek majd büszkén a társaságukban - Hiába rinyáltatok, hogy majd jól megadóztatják a kastélyunkat, ha már a cégünk jövedelmét és a privát hasznunkat nem tudják! Lám, a mi fiúnk ezt is elintézte!Se vagyonadó, se örökösödés! Most már az unokáink is gazdagok lesznek!

Nos, a demokrácia lényege, hogy a szavazók nagy tömege dönt. És mint ahogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, a szavazó is aszerint válasz pártot, képviseletet magának, hogy ki képviseli a leghatékonyabban az Ő érdekeit.
Valamikor Magyarországot a három millió koldus országának hívták. Mivel a választásokon csaknem három millió szavazó voksolt a pénz hatalmára, a gazdagok összeharácsolt tulajdonát bebetonozó pártra, nyilvánvaló, hogy legalább ennyi gazdag, vagy legalábbis tehetős ember van hazánkban. Ha a családtagjaikat is beszámítjuk, akkor ez már valóban többség. Örülhetünk. Nagyot léptünk előre.
Lassan elérjük a Kánaánt.

Felvégi pofon

A szlovákiai választások eredménye sikertelenséget jelent a Fidesz számára. Eddigi szövetségese, a Magyar Koalíció Pártja nem jutott be a parlamentbe. Valószínűleg azért, mert alapjában véve negatív kampányt folytatott, melynek éle ráadásul a másik magyar formáció, a Híd ellen irányult.
A Fidesz a két magyar párt közül a Hídról szinte tudomásul se véve („az nem is magyar párt!” -jelentette ki Bugárékról pökhendien és nyilvánvalóan igazságtalanul Semjén) kizárólag az MKP-t részesítette kegyeiben, anyagi és erkölcsi támogatásában. Meglehet, hogy pont ez az anyaországi támogatás bizonyult kontraproduktívnak. Főként azért, mert a Fidesz hatalmi politikája, a Jobbikkal vetélkedő nacionalizmusa inkább visszatetszést, mint helyeslést váltott ki az érintettekben, a határon túli magyarokban.
A Fidesz ideológusainak dolgozószobáiban kiagyalt koncepció abból indult ki, hogy a határon túliak megelégednek a jelképes gesztusokkal, a nacionalista jelszavakkal és a kiválasztottaknak juttatott pénzekkel.
A választások során azonban bebizonyosodott, hogy a magyar kisebbségeket nem lehet Budapestről irányítani. Az éppen hatalmon lévő magyar kormánnyal fenntartott jó kapcsolatoknak a kisebbségi magyarok szavazására korlátozott a hatása.
Különösen, ha az anyaországban olyan kormány kerül hatalomra, amelynek első, legsürgősebb intézkedései (Trianon emléknap, kettős állampolgárság) egyértelműen riasztó üzenetet közvetítenek a szomszéd országoknak. Értelmes ember tudja, hogy ezekkel a semmibe se kerülő, percek alatt beiktatható gesztusokkal a Fidesz csak a saját radikálisait akarta lenyugtatni, mint a nyugalomra vágyó főnővér a zártosztály betegeit és a Jobbik szájából énekelte ki a nacionalista kezdeményezés büdös sajtját, de hallatlan arrogáns dolog és nemcsak a szomszédokban, hanem a tágabb nemzetközösségben is megütközést kelt az ilyenfajta türelmetlen, tapintatlan, előzetes konzultáció nélküli törvényhozás.
Megmutatkozott, hogy a kisebbségi magyarok mentalitását nemcsak az MKP központjában, de Pesten sem ismerik, amikor azt hiszik, hogy számukra a kettős állampolgárság és a zászlólengetés fontosabb, mint a nyugodt élet és sikerlehetőség ott, ahol élnek. Ez jól mutatja, hogy a valós élettől mennyire távol áll a Kárpát-medencében élő magyar nemzet politikai és mentális egységéről alkotott elképzelés.

Talán jobb lenne mindenkinek, ha a Fidesz nem viselkedne úgy a jövőben, mint az alvégi legény a felvégi kocsmában. Mert könnyen lehet még további pofonokat is kapni, ha valaki arrogánsan viselkedik.

A hit dárdájának hegye, a párt ökle...

Mivel az előző bejegyzésben hivatkoztam Tömjén Zsolti elévülhetetlen érdemeire, melynek okán az új kormány miniszterelnöki székét kiérdemelte, azért említsük már meg, hogy mi is volt ez a történelmi teljesítmény...

A kereszténydemokrata politikus a Magyar Narancsban megjelent interjúban arra az újságírói felvetésre, hogy a párt és a képviselőcsoport vezetőjeként már ő a "párt ökle", úgy reagált: "Beszéljünk nyíltan. Ez egy politikai feladat is volt: Gyurcsány Ferenc amortizálása. Ez száz százalékosan sikerült. Nagyon nagyot hibázott, hogy ebbe a harcba belement."
Semjén Zsolt szerint a volt miniszterelnök énképe az volt, és azt mondta a szocialistáknak: "azért vagyok én a vezéretek, mert én tudok harcolni Orbán Viktorral". "Neki abból lett volna politikai haszna, ha Orbán Viktorral tud megmérkőzni. De nem ért el hozzá: mert ott voltunk mi, Navracsics Tibor és én" - mondta Semjén Zsolt.
Arra a választásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy a KDNP "mérhető" párt-e, az elnök úgy reagált: "a Fidesz-KDNP szövetség a magyar történelem legsikeresebb konstrukciója". Semjén Zsolt szerint a Fidesz-KDNP szövetség lényege, hogy a szavazatgyűjtésben a Fidesz dominál, a szellemi forrásvidéket viszont a KDNP biztosítja. "Ahogy Orbán Viktor felfestette, a Fidesz olyan, mint egy hajó, amely megy a tengeren, viharban is, zátonyok között is. De a KDNP az a horgony, amely az örök értékekhez köti a szövetséget" - nyilatkozta a Magyar Narancsnak a KDNP első embere.

A betonozás megkezdődött

Semjén Zsolt, aki múlhatatlan érdemei okán most miniszterelnökhelyettesi pozíciót kap az új kormányban, "általános" (vö.ködös, esetleges) feladat- és hatáskörrel, nyilatkozott a közszolgálati televízió Este c. műsorában.
Fő feladatának a határon túli magyaroknak nemsokára megadandó állampolgársággal kapcsolatos koordinálást tekinti. Erre nagy szükség lesz, hiszen nyilatkozata szerint minden egyes minisztériumban leszenek e témára szakosodott szervezeti egységek, és még külön egy kormányhivatal is, melynek más funkciója sem lesz, mint ez.
Ami miatt az érdektelen és unalmas interjú említésre méltó, az három dolog. Az egyik az a brilliáns csúsztatás, ahogy az állampolgárság megadását indokolta S.úr.
A románoknak, a szerbeknek, a szlovénoknak, a szlovákoknak, ha más országban élnek is, megvan a román, szerb stb. állampolgársága! Csak a Kárpát-medencében élő őshonos (!) magyarságnak nincsen.- zengte felháborodottan a készséges közszolgálati mikrofonállványnak.
Nos, bár tudom, hogy a nemzetállamok eszméje elavult, XIX.századi fogalom, de jelenleg még ilyenekben és a nemzetközi jogban rögzített államhatárok között élünk. Ha tehát az Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban stb. élő magyarok "külföldre" keverednek, bizony van nekik az állampolgárságukat igazoló okmányuk, mely természetesen az illető ország címerét viseli, nem Magyarországét.

S.úr felháborodása fals, hiszen a nálunk született, itt élő sváboknak, románoknak, horvátoknak stb. sincs az anyaországuktól kapott útlevelük. Miért is lenne? (Egy pillanatra eljátszottam a bizarr gondolattal, milyen kis kalamajkát kavarna, ha mondjuk az 5-600 ezer roma esetleg indiai okmányokat lobogtatna :)
Egy másik megjegyzését meg kifejezetten felháborítónak tartottam. Mindenkinek meglehet a véleménye, meggyőződése, szándéka. Politikai ellenfelei ezt vitathatják, minősíthetik is. De meglehetősen durva dolog egy népszavazás eredményét en bloc nemzetárulásnak minősíteni. Vagyis a nekünk nem tetsző véleményt kinyilvánítókat, arra szavazókat megbélyegezni. Pont egy olyan pártszövetség képviselőjétől, mely erősen vonzódik a hatalomgyakorlás közvetlen, parlamenten kívüli eszköztárához és a népfenség elvéhez. Most bezzeg, a hatalmas parlamenti többség birtokában fel sem merül megint a néphez fordulni egy ilyen nagyhorderejű, nemzeti kérdésben. :) Majd eldöntjük, oszt jónapot!

Az igazi csúsztatás, miután az egészségügyi ellátó rendszer esetleges igénybevételéhez való jogosultságot firtató kérdést elegánsan lesöpörte az asztalról,
akkor következett be, mikor a szavazójogra vonatkozó kérdés jött. Ó, majd a technikai részleteket a választási törvény keretében elrendezzük...

Mint tudjuk, az ördög pont a részletekben... Én már nagy összegben fogadni mernék, mi is lesz abban a törvénymódosításban a "csont". Hogyan képzeli el az új kurzus a maga hatalmának (ja bocs, a nemzeti együttműködés rendszerének) megszilárdítását a határon túli magyarok nagytömegű bevonásával a választásokba. Melyek végül is mégiscsak a mi sorsunkat befolyásoló döntésekről szólnak, nemdebár...

A régi (MSZMP) pártkongresszusok jegyzőkönyvei mindig büszkén deklarálták, hogyan is áll a szocializmus alapjainak lerakása. Nos, bízvást jelenthetjük, hogy egy újfajta rendszer (később talán orbánizmusnak fogjuk nevezni?) túljutott már a többéves árokásáson, és elkezdte az alapok betonozását. De ki fizeti a mixerkocsikat?

Megjegyzések a margón 1. (Melegek esküvője)

Újraírja a Fidesz a melegek előtt is nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló szabályokat, a Polgári Törvénykönyv újratárgyalásakor erről is fog dönteni az országyűlés. A Fidesz korábban azért kifogásolta az élettársi kapcsolatot, mert a párt szerint túlságosan hasonlít a házassághoz. Az egészet nem akarják eltörölni, de az például nem tetszik a Fidesznek, hogy ünnepélyes keretek között lehet bejegyeztetni az élettársi kapcsolatot. (Origo)

- Merjünk nagyot álmodni! - hajtotta le fáradt fejét a Nép Atyja vánkosára, melyet Tömjén Zsolti gondosan megpaskolt, felrázott, hogy kényelmes fekvés essék rajta és a Főnök tényleg szépet álmodjon. És lőn!
Reggelre kelve megszületett a nagyívű gondolat.
-Meg kell változtatni a Ptk-t! Hát mit képzelnek ezek a melegek?!Ugyan az Alkotmánybíróság a pártjukra állt (jegyezzétek fel fiúk: járjunk utána a köcsög alkotmánybírák esetleges nemi identitászavarainak... valami szaftos botrány esetén tutkó lemondanának a melegkedvelők...), de legalább az ünnepélyes házasságkötés lehetőségét vonjuk meg tőlük, az anyjuk istenit! Gyűrű, csokor, pohár pezsgő hármasban az anyakönyvvezetővel? Még mit nem! Íratkozzanak fel az önkormányzat WC-s nénijénél, annál úgyis szokott lenni papír!
- Ez a Főnök egy zseni! Ennyi légy egy csapásra! A mocskos buziknak és leszbiknek borsot törünk az orra alá, a hülye ballib média ezen fog hörögni heteken át, rágják majd a gittet, amit a szájukba adtunk és átsiklanak a lényegesebb dolgok fölött, de ami a legfontosabb, tettünk egy gesztust a KDNP-nek, az egyházaknak és a Jobbiknak is, végül is szegről-végről a mi kutyánk kölykei azok, csak kicsit elkanászodtak! És elválik a szar is a víztől, meglátjuk, hogy a híres jogvédő LMP hogy fog ezügyben szavazni!

Csak egy elgázolt macska volt

Vajon ebben az érdektől vezérelt, egyszerre agresszív és hidegen közönyös világban mikor lesznek a politikától megőrjített emberek ismét szolidárisok egymással? Mikor próbálnak segíteni a rászorulónak mindenfajta előzetes fontolgatás nélkül?
Legalább úgy, mint ez a kóbor cica a parkolóban szerencsétlenül járt társán?

Olvasónapló 1.

A parlament előtt téren több ezernyi főből álló tömegnek szónokolt valaki:
- Elég, ha egy pillantást vettek szűk homlokomra, állati kapzsiságtól eltorzult arcomra, s azonnal láthatjátok, kivel van dolgotok. Semmiféle mesterséghez, tudományhoz nem értek, a világon semmire sem vagyok alkalmas, legföljebb arra, hogy az élet értelmét magyarázzam nektek, s vezesselek benneteket a cél felé. Hogy mi ez a cél, azt is elárulom. Egy-kettő meg akarok gazdagodni, pénzt harácsolni, hogy minél több legyen nekem s minél kevesebb nektek. Ezért titeket még inkább el kell majd butítanom. Vagy talán azt hiszitek, hogy már elég buták vagytok?
- Nem, nem - harsogta a tömeg fölháborodva.
- Tehát cselekedjetek lelkiismeretetek szerint. Ellenjelöltemet mindnyájan ismeritek. Nemes, önzetlen férfi, hatalmas koponya, világító elme. Van ebben a városban olyan valaki, ki melléje áll?
- Senki! - ordított a tömeg, mint egy ember.
- Nincs senki - és fenyegető öklök emelkedtek a levegőbe. "

Családi adózás és söralátét

Matolcsy György, leendő gazdasági csúcsminiszter bejelentette, hogy már az idén lesz adócsökkentés, továbbá jövő év január 1-től bevezetik a családi adózást, a Fidesz szociálpolitikai csodafegyverét.Ha az így lenne, akkor a párt megvalósítja két komoly választási igéretét, ami, valljuk be, szokatlan a magyar politikai gyakorlatban, de ne legyünk pesszimisták!
Ám engedtessék meg nekem, hogy csatlakozhassak az illusztráción (nota bene: ez is söralátét:) olvasható figyelmeztetéshez. Vagyis, a Fidesz akkor teljesíti ígéretét, ha a "papírmunkát", a törvényt és a végrehajtási utasításokat is hatályba lépteti majd.

Az adócsökkentésekkel kapcsolatban van egy sejtésem. Aligha fognak komoly bevételkieséseket generálni a "húzós" adónemek kulcsának vagy adóalap beszámítási módjának redukálásával. Inkább egy pár pitiáner összegű (bár bosszantó és eddig is kontraproduktív) adófajtát fognak nagy dirrel-dúrral eltörölni. Könnyen találhatnak ilyet, szép számmal, van vagy 40-50 fajta. Ha ebből eltörölnek 6-8 félét, akkor az (nagy betűkkel szedve) be fogja tölteni a kormánysajtó címoldalait, a tévécsatornák gazdasági műsorait egy ideig. Mindenki happy lesz, maradéktalanul érvényesül a kecske/káposzta elv és még az ellenzék se morgolódhat (hacsak nem fog a kormány ellentételként valahol stikában "kompenzálni" egy kicsinyég... :)

A másik bejelentés komolyabb fejtörést okozott nekem. Mivel ezzel kapcsolatban sincs még a papírmunka elvégezve és az ördög, mint tudjuk, a részletekben lakozik, csak találgatni lehet, mik is a konkrét elképzelések.
A Fidesz eddigi filozófiájából egyenesen levezethető, hogy megint a jólkereső rétegeket kívánják jutalmazni. Vicces lesz majd a semmit nem adózók közt tudni a párt vezetőségének nagycsaládos tagjait pl., akik most már a legális jövedelmeik után se fognak adózni egy buznyákot sem. De nem itt látom a fő gondot. A mai magyar valóságban a családi viszonyok kaotikusak. Már nem egy elenyésző kisebbség hoz világra gyereket házasságon kívül, vált el többszörösen, él együtt mindenféle hivatalos papír nélkül, tartja el saját vérszerinti, ám nem a "nevén levő" gyerekét és még sokféle élethelyzetet sorolhatunk. Vajon hogy lesz majd ebből áttekinthető, fölös bürokrácia nélkül igazolható adózási rendszer? Abban az országban, ahol valóságos virtuális népvándorlás indult be pl.a gázkedvezmény vagy az öröklési adó kapcsán is, más-más jelleggel persze, de egyaránt anyagi érdekből és bizony immorálisan. Most hány "családegyesítési akció" fog lezajlani? És hány söralátéten fog majd a megfelelő igazolás, bejelentés, büntetőjogi nyilatkozat stb. stb. elférni?
Lehet, hogy ezentúl nemcsak azért lesz hiánycikk a sörözőkben az alátét, mert az "orosz katonák megették keksz gyanánt"?

Kormányzati struktúra

"A föld pedig kietlen és puszta vala,
és setétség vala a mélység színén,
és az Isten lelke lebeg vala a vizek felett"
Elnézést a profán hasonlítért, de nekem ez jutott eszembe, amikor meghallgattam az új kormány személyi összetételéről kínos lassúsággal csöpögtetett híreket. A formálódó struktúráról persze még több a találgatás, mint a konkrétum. És teljességgel természetes, hogy egy új kormánynak nem felel meg a ráhagyományozott korábbi szervezeti forma. Ami most újként körvonalazódni látszik, a dolgok természetéből adódóan működhet majd jól és rosszul egyaránt, hiszen csak puszta keret, amit majd a benne dolgozók töltenek meg tartalommal.
Annyi azért már most látszik, hogy mire lesz ez a szervezeti forma biztosan jó.
Orbán Viktor már a saját kormányában sem tűri a demokráciát. Egy szűk, bennfentes, végsőkig lojális csoportból épít maga és a saját miniszterei közé szigetelő réteget.
Még annyi vita, okoskodás, eszmecsere sem lesz, mint korábban. A Főnökhöz ezentúl nem lehet közvetlenül fordulni, depláne emlékeztetni erre-arra, kérdőre vonni aztán meg még úgysem. Úgy fog lebegni az ezoterikus térben, mint a szentlélek a mélység fölött.
Vazallusai majd közvetítik parancsait, artikulálják és a megfelelő magyarázatokkal ellátják a ködös ideológiát, ha valami meg félresiklik, hát vagy leosztják a végrehajtókra a balhét, vagy pedig, a legrosszabb esetben elviszik maguk.
A gátlástalan dumafranci majd viszi a szót, előénekli a vezérszólamot a többieknek, akiknek jaj lesz, ha akár csak tercelni mernek és nem uniszónó fújják majd utána, gyors betanulás után. Az elégedetlenkedők hangját elfojtja majd a médiatörvény. Az ORTT tagjait (ha lesz egyáltalán ilyen testület) szélnek eresztik. A frekvenciák elosztását megváltoztatják, néhány újságot, tévécsatornát megvesznek még;
"Tekerd fel a volumét..." - szól majd a halk vezéri parancs és Péter, akinek hazugságaiból már kőszikla épül, ugrik is. A hangfalakból szólhatnak a pattogó indulók. Lesz lufi, zászló meg majális. A nép meg szépen befogja a száját. Térdre, imához gyerekek! Kezdődik a nemzeti konzultáció!

Sólyom megtette, Sólyom mehet...

Annak idején, mikor még szóba se került a jelöltsége, saját kútfőmből merítve csaptam a homlokomra: Sólyom for President!
Aztán következett az egész országra nézve kínos huzavona a megválasztása körül, ami már kellemetlen szájízt hagyott maga után.
És bizony a működése kínos csalódást keltett bennem. Kialakult valami olyan kép, hogy ez az ember túl magasra került (elérte az alkalmatlansági szintjét, ahogy annak idején az angol bürokráciát elemezve Eckersley mondta:) és bizony folyamatos jobboldali elfogultságot tapasztaltam megnyilatkozásaiban.
Mikor Szíjjártó-papagáj sokadszorra kezdte "Köszönjük, Elnök úr!"-ral a Fidesz kommentárját valamely elnöki döntéssel kapcsolatban, ez az érzésem egyre fokozódott.
Mintha csak a köztársasági elnökünk egyetlen funkciója az lenne, hogy okkal-ok nélkül Gyurcsány kezdeményezései ellen feszüljön, bátorítva az ellenzéket is, hogy feküdjön keresztbe az amúgy is felemás, bátortalan reformkezdeményezéseknek.
Nos, ez a korszak most lezárult. Új kormány alakul, Sólyom nagy örömére és buzgó asszisztálásával (no persze, ez a dolga:).
És a köszönet? Pokorny máris (nyilván nem véletlenül) azt nyilatkozza, hogy nem fogják S.L.-t jelölni egy második ciklus betöltésére.
Orbán elismerő nyilatkozatainak is az a mellékzöngéje, hogy a "mór megtette kötelességét, a mór mehet". Naná, egy ilyen öntörvényű, néha szeszélyes és kekeckedő ember még esetleg be-beszólna az új rezsimnek és megbontaná a fenenagy "nemzeti együttműködési programot".
Hát nem, Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim! Aki nincs velünk, az ne is legyen!

Nem zörög a söralátét...

Szándékosan választottam négyszögletű söralátétet illusztrációként. Ez talán kevésbé hajlamos olyan könnyen elgurulni, mint a Fidesz adócsökkentési ígéretei, melyekből nyilvánvalóan nem lesz semmi. Bocsánat, máris helyesbítenem kell: jövőre akár a többségnek csökkenhet majd a személyi jövedelemadója (nem is keveset), feltéve, ha az új kormány életben hagyja azt a rendelkezést, melyet (az adósávhatárok módosításával) még az MSZP kormány hozott meg! Vagyis, ha lesz is adócsökkenés, nem a Fidesznek köszönhetően. No persze, mások eredményeinek csöndes lenyúlásában a Fiúknak komoly gyakorlata van.
Tudjuk. Láttuk. Tapasztaltuk.
Mivel az adócsökkentésnek reálisan nincsen forrása (és azt hiszem, nem lesz ez annyira fontos, hogy a Fidesznek megérje pusztán ezért elfuttatni a költségvetési hiányt), jönnek a pótcselekvések.
Mint ahogy ez a bürokrácia csökkentési, "söralátétes" ígéretekből is kiviláglik. Nos, árnyalva az eredeti hírt az azóta napvilágra került fideszes Talmud-magyarázatokkal, kirajzolódik két csapásirány.
Az egyik a különféle adókedvezmények megnyírbálása, eltörlése. Ha nincs kedvezmény, akkor majd nem kell igazolni, elszámolni, nyilvántartani.
Be köll fizetni az adót,oszt jónapot! Máris csökken a bürokrácia, továbbá az eddig a kedvezményezettek zsebében megmaradó bevétel. Hogy e lépés ünneplésére a hívők kivonulnak-e ünnepelni a Vörösmarty térre, az kétségesnek tűnik.
Habár lehet, hogy a Bölcs Vezér iránti lelkesedés akkora, hogy egy jókora anyagi érvágást is túlél. Végülis, lehet majd kiabálni ismét, hogy "Kétharmad, kétharmad!", csak közben a jövedelmükre gondolnak majd :)
Van az adóelszámolási bürokráciának egy speciális esete, ami talán ismét előkerül. Lehet megint egy "hosszú bájtok éjszakáját" rendezni. Egyfelől a megbízható, baráti cégek problémáit (adójukat, stiklijeiket) el lehet törölni egy kis éjszakai műszakkal.
Másfelől a konkurens holdudvar adataival lehet egy kis tűzijátékot csinálni megint, ami a hálás jobboldali média lapterjedelmét az uborkaszezonban is kitölti majd a futball vébé híreivel együtt már egész biztosan.
Aztán lehet ezt az akciót rendszeresíteni, a már be is jelentett pretoriánus gárda, az adórendőrség megalapításával. Hogy a rendőrök közt úgyszólván elenyésző az adószakértő és fordítva, az nem zavar senkit. A Kubatov féle lista bőven elég! A legmakulátlanabb cég is bedől, ha egy-két évre lefoglalják az adatait, ügyfél listáit, üzleti terveit tartalmazó számítógépeket egy kis vizsgálódásra, ami ugyebár néhány évet igénybe vesz hasonló ügyekben. A lebénított cégek vadászmezőit azalatt szép csöndben elfoglalja a másik csapat. Hogy azok meg majd egy másik pártközponti címre hordják majd a "dokumentumokat", "Nokiás dobozokat"? Kit érdekel (rajtuk kívül). Minket ne is érdekeljen, mert könnyedén elérhetjük majd, hogy két egyenruhás könyvelő fog becsöngetni nálunk is egy kis adategyeztetésre.

Gárdanadrág

Már Karinthy felismerte, hogy a "gárdanadrág" szó visszafelé is ugyanazt jelenti.
Így van ez szimbólikusan is. Nem lehet csűrni, csavarni, mint a legendás Bodóné, mikor a bor árát kérdik tőle, ha tetszik, ha nem, ez a ruhadarab (persze a mellénnyel és a többi kellékkel együtt) egy bíróság által betiltott szervezett deklarált, tagjai által büszkén vállalt egyenruhája.
Vona Gábor, a parlamentbe ugyebár demokratikusan beválasztott egyik párt elnöke most nyilvánosan bejelentette, hogy ő ezt az egyenruhát fogja az új összetételű parlamentben viselni, mikor leteszi a képviselői esküt. Láttunk már hasonlót a történelemben. A weimári köztársaság végnapjaiban a német nácik is egyenruhában parádéztak a parlamentjükben, bár a hasonlat annyiban sántít, hogy az ő szervezetük nem volt betiltva. Azon túl, hogy maga az ötlet mennyire bornírt és visszataszító, felveti bennem a következő kérdést: Mi lehet ilyen esetben a teendő?
Nos, kérdésre illik válasz is adni.
Szerény véleményem szerint Vona néptársat (vagy testvért?) már a kapuban fel kéne tartóztatni. Lefényképezni kedvenc egyenruhájában és udvariasan felkérni, hogy mondjon le mentelmi jogáról izíben. Ezután lefolytatni ellene a jogrend szerinti eljárást, kiróni a megfelelő büntetést, valamint felszólítani, hogy pártelnöki és képviselői tisztségéről mondjon le. Amennyiben párthívei erre a hírre nem engedélyezett tüntetést, randalírozást kezdeményeznének, akkor pedig a Jobbik elnevezésű pártot a független magyar ügyészségnek azonnali hatállyal fel kéne oszlatnia. A beígért rend és alkotmányosság, valamint a Magyar Köztársaság nevében.

Ennyi. A szokásos jogi csűrcsavarokkal és angolnázással kapcsolatos véleményemet már leírtam korábban. Szerintem most válik el a "szar a víztől" (dakota közmondás!). Ha a Fidesz valóban fent akarja tartani az alkotmányos rendet, akkor ez elől a kihívás elől nem bújhat el gyáván.

Söralátét hazugság

Napnál világosabb, hogy az "egyszeri, nagyarányú adócsökkenés" című választási lufi, miután beteljesítette aktuálpolitikai célját, vagyis az ingadozó választók megtévesztését, kipukkadt, leeresztett, vagy elfújta a szél.
Vígaszdíjként a Fidesz beígérte az adókkal kapcsolatos bürokrácia csökkentését, a bevallás és ügyintézés leegyszerűsítését. Orbán Viktor büszke vezér eleinte azt tűzte ki célul, hogy a bevallásunk elférjen egy A/4-es papíron, legutóbb még ezen is túlmenve, már egy söralátét méretű elszámolást ígért.
Nem kötözködök pitiáner módon azzal, hogy egy söralátétre is kényelmesen fel lehet karistolni akkora összegű adót, amelyet az átlag polgár az élete végéig nem lenne képes befizetni.
De azért mégiscsak mozgolódik bennem a kisördög. Mivel hosszú éveken át önadózó voltam, sokszor veselkedtem neki a bevallásom kitöltésének. Így pontosan tudom, hogy magának az adónak a kiszámítása, a bevételek, jövedelmek kalkulációja valóban vidáman elfér akár egy söralátéten is. Csakhogy az adórendszerünket az ezerféle jogcímen adható kedvezmények bonyolítják el. Vagyis: ez a választási lózung csak úgy teljesíthető, ha az új kormány egycsapásra eltörli ezeket.
Vagyis nemhogy adót csökkent, hanem közvetve még meg is emeli azt,az adóalapból vagy az adóból ilyen-olyan jogcímen eddigelé levonható kedvezmények eltörlésével.
Ilyenkor kérdezi meg Gipsz Jakab, hogy "miről is beszéltetek eddig, vazze?!"

Egy populista kezdeményezés

Több mint húsz éve figyelem egy rendkívül kártékony és veszélyes bűnszövetkezet működését, élősködését nemzetünk testén. Ez a banda bábáskodott a rendszerváltásnak aposztrofált parasztvakítás létrehozásánál. Ők hozták létre a mostanra gazdasági és szociális katasztrófába torkolló folyamatok jogi kereteit. Minden káros, népnyúzó törvény, jogszabály meghozatalában aktív szerepet játszottak. Egyszerre hozták létre a népnyúzó jogszabályokat és a népet fosztogató bűnözők, politikusok számára a kiskapukat ugyanezekben a jogszabályokban. Ott voltak a csalárd cégalapításoknál, majd a hamis csődbe vitt cégek fantomizálásánál. Képviselőik hiúsították meg az eredményes nyomozásokat a kipattant bűnügyekben, akadályozták meg a vádemeléseket, vagy mosták fehérre az elkövetőket, ha ilyesmire véletlenül mégis sor került. Talárt húzva százával hozták meg a bűnösök felmentő ítéleteit, míg az ártatlanokat életét könyörtelenül tönkre tették. Nemcsak a totál erkölcstelen politikai elit cinkosai és elsőszámú segítőtársai voltak, hanem ők maguk is beszivárogtak a politikusok közé, még jobban elgennyesítve ezt a társadalmi csoportot.
Senki előtt nem lehet kétséges, kikről is beszélek.
Ha a nép akaratából és felhatalmazásából a hatalom csúcsára emelt csoport, valamint a vele konkurens másik alakulat valóban komolyan veszi az elszámoltatást, javaslom, kezdjék ezen a bűnszövetkezeten. Addig is, míg az egyéni felelősségek kivizsgálása és megállapítása megtörténik (mely a horrribilis ügyhalmaz miatt sok évbe is belekerülhet), a türelme legvégső határáig eljutott magyar nép megnyugtatására egy egyszerű, két-három sorban megfogalmazható törvény meghozatalát javaslom az Országgyűlésnek, mely legalább egyfajta erkölcsi elégtételt adhat a meggyötört nemzetnek.
Javaslom, hogy fosszuk meg jogászainkat a hivalkodóan viselt doktori címüktől! Ennek elnyeréséért eleve nem tettek semmi extrát, ugyanolyan tanulmányokat végeztek el, mint bármilyen más diplomás, akik nem jutnak tanulmányaik végén ilyen megtisztelő címhez. E cím amúgy is szerfölött cinikus rájuk alkalmazva, hiszen ez az élősködő, kártékony réteg nemhogy gyógyította volna közállapotainkat, hanem egyenesen a meggyengítésükre szövetkezett.
Mellékbüntetésként azt javaslom, hogy ha jogi végzettségű személy bármilyen kihágás, vétség, vagy bűncselekmény elkövetésében igazságosan elmarasztalható, akkor a büntetési tételének automatikusan a kétszeres mértékével bűnhődjön, hiszen esetében sem jóhiszeműség, sem tájékozatlanság nem tételezhető fel.

Kérem a tisztelt állampolgárokat, hogy támogassák tömegesen fenti kezdeményezésemet, melynek révén lyukat üthetünk a körénk épített bornírt rendszer falán.

Csontvázak a szekrényben

Bár az Orbán-adminisztráció még fel sem állt, megkezdődött mindazokból az ígéretekből történő kihátrálás, amikkel már évek óta hülyítették a népet. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy hamarosan kiderüljön, (a "tényfeltárási bizottság" áldozatos munkájának hála), hogy az államkassza üres, "ezek" minden mozdíthatót elvittek, csak üszkös romok maradtak utánuk és Veres János koszos zokniját hagyták a széfben.
Nem védem én a leköszönő rezsimet, hordták ők a közös tulajdont szorgosan, ha hozzáfértek, csak ezt a bekódolt sírást és mutogatást tartom álságosnak. Tudomásom szerint a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke ugyanaz a jóember, aki most a "tényfeltárók" munkáját is vezényli. Nem beszélve arról a kétségtelen tényről, hogy a Fidesz szimpatizánsok éveken át hordták ki az összes minisztériumból és kormányhivatalból a titkos iratokat, kimutatásokat, szerződéseket, a még el sem készült előterjesztések koncepcióit, hol a pártközpontjukba, hol egyenest a jobboldali média szerkesztőségeibe.
Függetlenül tehát attól, hogy a gazdaság milyen állapotban leledzik, arra hivatkozni, hogy ez az állapot nem ismeretes a Fidesz szakemberei előtt, egyszerűen nevetséges, és siralmasan pitiáner dolog. Ám vegyük őket egy pillanatra, afféle gondolatkísérletként komolyan. Ha a gazdasági helyzet szűz, ismeretlen terep a Fidesznek, áttekinthetetlen dzsungel, melyet csak apránként lehet feltárni, akkor kérdezem én:
Mi a lóf@szra alapozzák a tervezett intézkedéseiket, a meglengetett ígéreteket, a gazdaság élénkítésének koncepcióit? Hogy lesz ebből a kormányralépés után néhány héttel egy "szép, új világ"? Megjósolom, sehogy. Nem mintha ehhez nagy jóstehetség kellene.
Persze, világos, ésszerű reformjavaslatok kidolgozásához idő is kell. Nem mintha azokban az üres órákban, míg az eddigi ellenzék a parlamenti büfében múlatta a drága időt, nem lett volna módjuk néhány dolgot papírra vetni.
(Lefogadom, hogy néhány bánya és szőlőbirtok, média- és egyéb birodalom gazdasági-műszaki fejlesztési koncepciója már évek óta készen áll...)
Remélem, hogy a szekrényből nemsokára kizuhanó csontvázak tárolására is gondolnak majd időben. Javaslom kiállításukat a néhai Antall József volt munkahelyén, az Orvostörténeti Múzeumban, állandó tárlatvezetőként pedig Sz.Péter úr alkalmazását.

Zárjon be a bolt!

A KDNP, amelynek a parlamenti kétharmad "szövetségben" történő megszerzése után most nagyobb konc juthat a Fidesz zsákmányából, igyekszik önálló pártként is pozicionálni magát, habár ez a törekvés egy nyilvánvaló szatellit alakzattól kissé komolytalannak hat.
Mindenesetre Harrach Péter, akiről az hírlik, hogy ő lesz a talán létszámában is megnövekedő KDNP frakció vezetője, már nyilatkozott jövőbeli szándékaikról.
Egyelőre nem hozakodott elő a családjogi törvény korábban már megszellőztetett javaslatával, már ami a házasságkötés formalitásainak megváltoztatását, a kötelező jegyesség és egyházi esküvő előírását, és az azonos neműek élettársi kapcsolatát elismerő jogszabályok eltörlését tartalmazná. Ezzel valószínűleg csak akkor jönnek majd elő, amikor a Nagy Testvér elővezeti a maga Btk és Ptk verzióját.
A nyilatkozatban elhangzott egy homályos utalás a KDNP által már kidolgozott szuper nyugdíjtörvényről, melyet eddig a gaz komcsik elgáncsoltak és egyéb, már készen levő törvényjavaslatokról is.
Konkrétumként pedig a felmelegített ötlet került elő, a boltok kötelező vasárnapi zárva tartásáról, mely a KDNP kedvenc rögeszméje. Feltehetően azt gondolják, hogy az unatkozó népség a plázák helyett ezentúl majd a templomokba fog tömegesen tódulni. Ezt a tendenciát ugyan csak a Hit Gyülekezete prezentálta eddig hitelesen, a történeti egyházak templomainak padsorai meglehetősen foghíjasnak tűnnek, de áldja vigye... a magam részéről teszek rá, hogy nyitva van-e a kisbolt vasárnap, vagy sem. Nekem már úgyse nagyon van pénzem, hogy még hétvégén is költsem... Viszont, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor az eddig alkalmazott eladóknak sem lesz, az zicher, mivel a háromból legalább egynek azonnal felmondanak és mikor rövidesen kiderül, hogy a forgalom nem egy napnak megfelelő, hanem annál nagyobb arányban csökken, akkor még egy kolleganője is kereshet más munkát. Ha ezt kivetítjük a kiskereskedelemben dolgozók összességére,valahogy nem látom ezt a javaslatot komformnak az egymillió új munkahely megteremtésének Fideszes ígéretével. De meglátjuk... a puding próbája, mint tudjuk, az evés.

Addig is, elevenítsük fel az Irígy Hónaljmirigy hasonló tárgyú, bár más indíttatásból fogant alternatív javaslatát a bolt bezárásáról!

Új időszámítás

Nálunk már új idők új szelei fújnak!

Hajnalban nagyot fékezett a lakótelep szélén egy munkásbusz. Álmos, de jókedvű ovarallosok kászálódtak le róla és elkezdték lerakni az utánuk nem sokkal szintén megérkező hentesárut szállító autót.

És látom az ablakból, hogy már fonják is a kolbászból a kerítést!