Eddig is ki-kilógott a feneke, kivillant ágaskodó, kéjvágyó farka, mikor elvétette tánclépést. De most végre, az igazi premieren, ország-világ előtt láthatjuk végre az Igazi Fideszt, a maga primitíven brutális, kendőzetlen valóságában.
Nyolc év szemforgató hazugságai, baloldali populista dumái és lózingjai után, előbb-utóbb elő kellett jönni a Fiúknak a farbával.
"MI A GAZDAGOKAT SZERETJÜK!
Hiszen mi is közéjük tartozunk (vagy ami késik, nem múlik).
A gazdagokat kívánjuk szolgálni és tovább gazdagítani."
Épeszű ember eddig is tudta, vagy legalább is sejtette ezt. Mégis, valódi, katartikus pillanat volt a lelepleződés, mint amikor az ököl az arcba csap.
Az egykulcsos adó lényege, hogy "kárpótolja" azokat a magas keresetűeket, akik az állami szférában tevékenykedve, nem tudták olyan hatékonyan elkerülni a közteherviselést, mint privát rablóbandákba törmörült társaik.
És nehogy má' megkeserítsük eme barátaink élvezetét, mikor ők és kurváik beszállnak hivalkodóan drága autócsodáikba, yachtjaikba vagy tesznek egy kört magángépükkel a családi birtok felett.
- Ez mind a tiéd lesz! - mondhatják büszkén körbemutatva a kisajátított tájon.
Megnyugodva, hiszen már az örökösödés után se fizetnek be egy huncut krajcárt se annak az államnak a kasszájába, amelyik gazdaggá tette őket.
- Látjátok, nekem volt igazam! - kérkednek majd büszkén a társaságukban - Hiába rinyáltatok, hogy majd jól megadóztatják a kastélyunkat, ha már a cégünk jövedelmét és a privát hasznunkat nem tudják! Lám, a mi fiúnk ezt is elintézte!Se vagyonadó, se örökösödés! Most már az unokáink is gazdagok lesznek!
Nos, a demokrácia lényege, hogy a szavazók nagy tömege dönt. És mint ahogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, a szavazó is aszerint válasz pártot, képviseletet magának, hogy ki képviseli a leghatékonyabban az Ő érdekeit.
Valamikor Magyarországot a három millió koldus országának hívták. Mivel a választásokon csaknem három millió szavazó voksolt a pénz hatalmára, a gazdagok összeharácsolt tulajdonát bebetonozó pártra, nyilvánvaló, hogy legalább ennyi gazdag, vagy legalábbis tehetős ember van hazánkban. Ha a családtagjaikat is beszámítjuk, akkor ez már valóban többség. Örülhetünk. Nagyot léptünk előre.
Lassan elérjük a Kánaánt.
2010. június 15., kedd
Felvégi pofon
A szlovákiai választások eredménye sikertelenséget jelent a Fidesz számára. Eddigi szövetségese, a Magyar Koalíció Pártja nem jutott be a parlamentbe. Valószínűleg azért, mert alapjában véve negatív kampányt folytatott, melynek éle ráadásul a másik magyar formáció, a Híd ellen irányult.
A Fidesz a két magyar párt közül a Hídról szinte tudomásul se véve („az nem is magyar párt!” -jelentette ki Bugárékról pökhendien és nyilvánvalóan igazságtalanul Semjén) kizárólag az MKP-t részesítette kegyeiben, anyagi és erkölcsi támogatásában. Meglehet, hogy pont ez az anyaországi támogatás bizonyult kontraproduktívnak. Főként azért, mert a Fidesz hatalmi politikája, a Jobbikkal vetélkedő nacionalizmusa inkább visszatetszést, mint helyeslést váltott ki az érintettekben, a határon túli magyarokban.
A Fidesz ideológusainak dolgozószobáiban kiagyalt koncepció abból indult ki, hogy a határon túliak megelégednek a jelképes gesztusokkal, a nacionalista jelszavakkal és a kiválasztottaknak juttatott pénzekkel.
A választások során azonban bebizonyosodott, hogy a magyar kisebbségeket nem lehet Budapestről irányítani. Az éppen hatalmon lévő magyar kormánnyal fenntartott jó kapcsolatoknak a kisebbségi magyarok szavazására korlátozott a hatása.
Különösen, ha az anyaországban olyan kormány kerül hatalomra, amelynek első, legsürgősebb intézkedései (Trianon emléknap, kettős állampolgárság) egyértelműen riasztó üzenetet közvetítenek a szomszéd országoknak. Értelmes ember tudja, hogy ezekkel a semmibe se kerülő, percek alatt beiktatható gesztusokkal a Fidesz csak a saját radikálisait akarta lenyugtatni, mint a nyugalomra vágyó főnővér a zártosztály betegeit és a Jobbik szájából énekelte ki a nacionalista kezdeményezés büdös sajtját, de hallatlan arrogáns dolog és nemcsak a szomszédokban, hanem a tágabb nemzetközösségben is megütközést kelt az ilyenfajta türelmetlen, tapintatlan, előzetes konzultáció nélküli törvényhozás.
Megmutatkozott, hogy a kisebbségi magyarok mentalitását nemcsak az MKP központjában, de Pesten sem ismerik, amikor azt hiszik, hogy számukra a kettős állampolgárság és a zászlólengetés fontosabb, mint a nyugodt élet és sikerlehetőség ott, ahol élnek. Ez jól mutatja, hogy a valós élettől mennyire távol áll a Kárpát-medencében élő magyar nemzet politikai és mentális egységéről alkotott elképzelés.
Talán jobb lenne mindenkinek, ha a Fidesz nem viselkedne úgy a jövőben, mint az alvégi legény a felvégi kocsmában. Mert könnyen lehet még további pofonokat is kapni, ha valaki arrogánsan viselkedik.
A Fidesz a két magyar párt közül a Hídról szinte tudomásul se véve („az nem is magyar párt!” -jelentette ki Bugárékról pökhendien és nyilvánvalóan igazságtalanul Semjén) kizárólag az MKP-t részesítette kegyeiben, anyagi és erkölcsi támogatásában. Meglehet, hogy pont ez az anyaországi támogatás bizonyult kontraproduktívnak. Főként azért, mert a Fidesz hatalmi politikája, a Jobbikkal vetélkedő nacionalizmusa inkább visszatetszést, mint helyeslést váltott ki az érintettekben, a határon túli magyarokban.
A Fidesz ideológusainak dolgozószobáiban kiagyalt koncepció abból indult ki, hogy a határon túliak megelégednek a jelképes gesztusokkal, a nacionalista jelszavakkal és a kiválasztottaknak juttatott pénzekkel.
A választások során azonban bebizonyosodott, hogy a magyar kisebbségeket nem lehet Budapestről irányítani. Az éppen hatalmon lévő magyar kormánnyal fenntartott jó kapcsolatoknak a kisebbségi magyarok szavazására korlátozott a hatása.
Különösen, ha az anyaországban olyan kormány kerül hatalomra, amelynek első, legsürgősebb intézkedései (Trianon emléknap, kettős állampolgárság) egyértelműen riasztó üzenetet közvetítenek a szomszéd országoknak. Értelmes ember tudja, hogy ezekkel a semmibe se kerülő, percek alatt beiktatható gesztusokkal a Fidesz csak a saját radikálisait akarta lenyugtatni, mint a nyugalomra vágyó főnővér a zártosztály betegeit és a Jobbik szájából énekelte ki a nacionalista kezdeményezés büdös sajtját, de hallatlan arrogáns dolog és nemcsak a szomszédokban, hanem a tágabb nemzetközösségben is megütközést kelt az ilyenfajta türelmetlen, tapintatlan, előzetes konzultáció nélküli törvényhozás.
Megmutatkozott, hogy a kisebbségi magyarok mentalitását nemcsak az MKP központjában, de Pesten sem ismerik, amikor azt hiszik, hogy számukra a kettős állampolgárság és a zászlólengetés fontosabb, mint a nyugodt élet és sikerlehetőség ott, ahol élnek. Ez jól mutatja, hogy a valós élettől mennyire távol áll a Kárpát-medencében élő magyar nemzet politikai és mentális egységéről alkotott elképzelés.
Talán jobb lenne mindenkinek, ha a Fidesz nem viselkedne úgy a jövőben, mint az alvégi legény a felvégi kocsmában. Mert könnyen lehet még további pofonokat is kapni, ha valaki arrogánsan viselkedik.
2010. május 5., szerda
A hit dárdájának hegye, a párt ökle...
Mivel az előző bejegyzésben hivatkoztam Tömjén Zsolti elévülhetetlen érdemeire, melynek okán az új kormány miniszterelnöki székét kiérdemelte, azért említsük már meg, hogy mi is volt ez a történelmi teljesítmény...
A kereszténydemokrata politikus a Magyar Narancsban megjelent interjúban arra az újságírói felvetésre, hogy a párt és a képviselőcsoport vezetőjeként már ő a "párt ökle", úgy reagált: "Beszéljünk nyíltan. Ez egy politikai feladat is volt: Gyurcsány Ferenc amortizálása. Ez száz százalékosan sikerült. Nagyon nagyot hibázott, hogy ebbe a harcba belement."
Semjén Zsolt szerint a volt miniszterelnök énképe az volt, és azt mondta a szocialistáknak: "azért vagyok én a vezéretek, mert én tudok harcolni Orbán Viktorral". "Neki abból lett volna politikai haszna, ha Orbán Viktorral tud megmérkőzni. De nem ért el hozzá: mert ott voltunk mi, Navracsics Tibor és én" - mondta Semjén Zsolt.
Arra a választásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy a KDNP "mérhető" párt-e, az elnök úgy reagált: "a Fidesz-KDNP szövetség a magyar történelem legsikeresebb konstrukciója". Semjén Zsolt szerint a Fidesz-KDNP szövetség lényege, hogy a szavazatgyűjtésben a Fidesz dominál, a szellemi forrásvidéket viszont a KDNP biztosítja. "Ahogy Orbán Viktor felfestette, a Fidesz olyan, mint egy hajó, amely megy a tengeren, viharban is, zátonyok között is. De a KDNP az a horgony, amely az örök értékekhez köti a szövetséget" - nyilatkozta a Magyar Narancsnak a KDNP első embere.
A kereszténydemokrata politikus a Magyar Narancsban megjelent interjúban arra az újságírói felvetésre, hogy a párt és a képviselőcsoport vezetőjeként már ő a "párt ökle", úgy reagált: "Beszéljünk nyíltan. Ez egy politikai feladat is volt: Gyurcsány Ferenc amortizálása. Ez száz százalékosan sikerült. Nagyon nagyot hibázott, hogy ebbe a harcba belement."
Semjén Zsolt szerint a volt miniszterelnök énképe az volt, és azt mondta a szocialistáknak: "azért vagyok én a vezéretek, mert én tudok harcolni Orbán Viktorral". "Neki abból lett volna politikai haszna, ha Orbán Viktorral tud megmérkőzni. De nem ért el hozzá: mert ott voltunk mi, Navracsics Tibor és én" - mondta Semjén Zsolt.
Arra a választásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy a KDNP "mérhető" párt-e, az elnök úgy reagált: "a Fidesz-KDNP szövetség a magyar történelem legsikeresebb konstrukciója". Semjén Zsolt szerint a Fidesz-KDNP szövetség lényege, hogy a szavazatgyűjtésben a Fidesz dominál, a szellemi forrásvidéket viszont a KDNP biztosítja. "Ahogy Orbán Viktor felfestette, a Fidesz olyan, mint egy hajó, amely megy a tengeren, viharban is, zátonyok között is. De a KDNP az a horgony, amely az örök értékekhez köti a szövetséget" - nyilatkozta a Magyar Narancsnak a KDNP első embere.
2010. május 3., hétfő
A betonozás megkezdődött
Semjén Zsolt, aki múlhatatlan érdemei okán most miniszterelnökhelyettesi pozíciót kap az új kormányban, "általános" (vö.ködös, esetleges) feladat- és hatáskörrel, nyilatkozott a közszolgálati televízió Este c. műsorában.
Fő feladatának a határon túli magyaroknak nemsokára megadandó állampolgársággal kapcsolatos koordinálást tekinti. Erre nagy szükség lesz, hiszen nyilatkozata szerint minden egyes minisztériumban leszenek e témára szakosodott szervezeti egységek, és még külön egy kormányhivatal is, melynek más funkciója sem lesz, mint ez.
Ami miatt az érdektelen és unalmas interjú említésre méltó, az három dolog. Az egyik az a brilliáns csúsztatás, ahogy az állampolgárság megadását indokolta S.úr.
A románoknak, a szerbeknek, a szlovénoknak, a szlovákoknak, ha más országban élnek is, megvan a román, szerb stb. állampolgársága! Csak a Kárpát-medencében élő őshonos (!) magyarságnak nincsen.- zengte felháborodottan a készséges közszolgálati mikrofonállványnak.
Nos, bár tudom, hogy a nemzetállamok eszméje elavult, XIX.századi fogalom, de jelenleg még ilyenekben és a nemzetközi jogban rögzített államhatárok között élünk. Ha tehát az Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban stb. élő magyarok "külföldre" keverednek, bizony van nekik az állampolgárságukat igazoló okmányuk, mely természetesen az illető ország címerét viseli, nem Magyarországét.
S.úr felháborodása fals, hiszen a nálunk született, itt élő sváboknak, románoknak, horvátoknak stb. sincs az anyaországuktól kapott útlevelük. Miért is lenne? (Egy pillanatra eljátszottam a bizarr gondolattal, milyen kis kalamajkát kavarna, ha mondjuk az 5-600 ezer roma esetleg indiai okmányokat lobogtatna :)
Egy másik megjegyzését meg kifejezetten felháborítónak tartottam. Mindenkinek meglehet a véleménye, meggyőződése, szándéka. Politikai ellenfelei ezt vitathatják, minősíthetik is. De meglehetősen durva dolog egy népszavazás eredményét en bloc nemzetárulásnak minősíteni. Vagyis a nekünk nem tetsző véleményt kinyilvánítókat, arra szavazókat megbélyegezni. Pont egy olyan pártszövetség képviselőjétől, mely erősen vonzódik a hatalomgyakorlás közvetlen, parlamenten kívüli eszköztárához és a népfenség elvéhez. Most bezzeg, a hatalmas parlamenti többség birtokában fel sem merül megint a néphez fordulni egy ilyen nagyhorderejű, nemzeti kérdésben. :) Majd eldöntjük, oszt jónapot!
Az igazi csúsztatás, miután az egészségügyi ellátó rendszer esetleges igénybevételéhez való jogosultságot firtató kérdést elegánsan lesöpörte az asztalról,
akkor következett be, mikor a szavazójogra vonatkozó kérdés jött. Ó, majd a technikai részleteket a választási törvény keretében elrendezzük...
Mint tudjuk, az ördög pont a részletekben... Én már nagy összegben fogadni mernék, mi is lesz abban a törvénymódosításban a "csont". Hogyan képzeli el az új kurzus a maga hatalmának (ja bocs, a nemzeti együttműködés rendszerének) megszilárdítását a határon túli magyarok nagytömegű bevonásával a választásokba. Melyek végül is mégiscsak a mi sorsunkat befolyásoló döntésekről szólnak, nemdebár...
A régi (MSZMP) pártkongresszusok jegyzőkönyvei mindig büszkén deklarálták, hogyan is áll a szocializmus alapjainak lerakása. Nos, bízvást jelenthetjük, hogy egy újfajta rendszer (később talán orbánizmusnak fogjuk nevezni?) túljutott már a többéves árokásáson, és elkezdte az alapok betonozását. De ki fizeti a mixerkocsikat?
Fő feladatának a határon túli magyaroknak nemsokára megadandó állampolgársággal kapcsolatos koordinálást tekinti. Erre nagy szükség lesz, hiszen nyilatkozata szerint minden egyes minisztériumban leszenek e témára szakosodott szervezeti egységek, és még külön egy kormányhivatal is, melynek más funkciója sem lesz, mint ez.
Ami miatt az érdektelen és unalmas interjú említésre méltó, az három dolog. Az egyik az a brilliáns csúsztatás, ahogy az állampolgárság megadását indokolta S.úr.
A románoknak, a szerbeknek, a szlovénoknak, a szlovákoknak, ha más országban élnek is, megvan a román, szerb stb. állampolgársága! Csak a Kárpát-medencében élő őshonos (!) magyarságnak nincsen.- zengte felháborodottan a készséges közszolgálati mikrofonállványnak.
Nos, bár tudom, hogy a nemzetállamok eszméje elavult, XIX.századi fogalom, de jelenleg még ilyenekben és a nemzetközi jogban rögzített államhatárok között élünk. Ha tehát az Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban stb. élő magyarok "külföldre" keverednek, bizony van nekik az állampolgárságukat igazoló okmányuk, mely természetesen az illető ország címerét viseli, nem Magyarországét.
S.úr felháborodása fals, hiszen a nálunk született, itt élő sváboknak, románoknak, horvátoknak stb. sincs az anyaországuktól kapott útlevelük. Miért is lenne? (Egy pillanatra eljátszottam a bizarr gondolattal, milyen kis kalamajkát kavarna, ha mondjuk az 5-600 ezer roma esetleg indiai okmányokat lobogtatna :)
Egy másik megjegyzését meg kifejezetten felháborítónak tartottam. Mindenkinek meglehet a véleménye, meggyőződése, szándéka. Politikai ellenfelei ezt vitathatják, minősíthetik is. De meglehetősen durva dolog egy népszavazás eredményét en bloc nemzetárulásnak minősíteni. Vagyis a nekünk nem tetsző véleményt kinyilvánítókat, arra szavazókat megbélyegezni. Pont egy olyan pártszövetség képviselőjétől, mely erősen vonzódik a hatalomgyakorlás közvetlen, parlamenten kívüli eszköztárához és a népfenség elvéhez. Most bezzeg, a hatalmas parlamenti többség birtokában fel sem merül megint a néphez fordulni egy ilyen nagyhorderejű, nemzeti kérdésben. :) Majd eldöntjük, oszt jónapot!
Az igazi csúsztatás, miután az egészségügyi ellátó rendszer esetleges igénybevételéhez való jogosultságot firtató kérdést elegánsan lesöpörte az asztalról,
akkor következett be, mikor a szavazójogra vonatkozó kérdés jött. Ó, majd a technikai részleteket a választási törvény keretében elrendezzük...
Mint tudjuk, az ördög pont a részletekben... Én már nagy összegben fogadni mernék, mi is lesz abban a törvénymódosításban a "csont". Hogyan képzeli el az új kurzus a maga hatalmának (ja bocs, a nemzeti együttműködés rendszerének) megszilárdítását a határon túli magyarok nagytömegű bevonásával a választásokba. Melyek végül is mégiscsak a mi sorsunkat befolyásoló döntésekről szólnak, nemdebár...
A régi (MSZMP) pártkongresszusok jegyzőkönyvei mindig büszkén deklarálták, hogyan is áll a szocializmus alapjainak lerakása. Nos, bízvást jelenthetjük, hogy egy újfajta rendszer (később talán orbánizmusnak fogjuk nevezni?) túljutott már a többéves árokásáson, és elkezdte az alapok betonozását. De ki fizeti a mixerkocsikat?
Megjegyzések a margón 1. (Melegek esküvője)

Újraírja a Fidesz a melegek előtt is nyitva álló bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló szabályokat, a Polgári Törvénykönyv újratárgyalásakor erről is fog dönteni az országyűlés. A Fidesz korábban azért kifogásolta az élettársi kapcsolatot, mert a párt szerint túlságosan hasonlít a házassághoz. Az egészet nem akarják eltörölni, de az például nem tetszik a Fidesznek, hogy ünnepélyes keretek között lehet bejegyeztetni az élettársi kapcsolatot. (Origo)
- Merjünk nagyot álmodni! - hajtotta le fáradt fejét a Nép Atyja vánkosára, melyet Tömjén Zsolti gondosan megpaskolt, felrázott, hogy kényelmes fekvés essék rajta és a Főnök tényleg szépet álmodjon. És lőn!
Reggelre kelve megszületett a nagyívű gondolat.
-Meg kell változtatni a Ptk-t! Hát mit képzelnek ezek a melegek?!Ugyan az Alkotmánybíróság a pártjukra állt (jegyezzétek fel fiúk: járjunk utána a köcsög alkotmánybírák esetleges nemi identitászavarainak... valami szaftos botrány esetén tutkó lemondanának a melegkedvelők...), de legalább az ünnepélyes házasságkötés lehetőségét vonjuk meg tőlük, az anyjuk istenit! Gyűrű, csokor, pohár pezsgő hármasban az anyakönyvvezetővel? Még mit nem! Íratkozzanak fel az önkormányzat WC-s nénijénél, annál úgyis szokott lenni papír!
- Ez a Főnök egy zseni! Ennyi légy egy csapásra! A mocskos buziknak és leszbiknek borsot törünk az orra alá, a hülye ballib média ezen fog hörögni heteken át, rágják majd a gittet, amit a szájukba adtunk és átsiklanak a lényegesebb dolgok fölött, de ami a legfontosabb, tettünk egy gesztust a KDNP-nek, az egyházaknak és a Jobbiknak is, végül is szegről-végről a mi kutyánk kölykei azok, csak kicsit elkanászodtak! És elválik a szar is a víztől, meglátjuk, hogy a híres jogvédő LMP hogy fog ezügyben szavazni!
2010. május 1., szombat
Csak egy elgázolt macska volt
Vajon ebben az érdektől vezérelt, egyszerre agresszív és hidegen közönyös világban mikor lesznek a politikától megőrjített emberek ismét szolidárisok egymással? Mikor próbálnak segíteni a rászorulónak mindenfajta előzetes fontolgatás nélkül?
Legalább úgy, mint ez a kóbor cica a parkolóban szerencsétlenül járt társán?
Olvasónapló 1.

A parlament előtt téren több ezernyi főből álló tömegnek szónokolt valaki:
- Elég, ha egy pillantást vettek szűk homlokomra, állati kapzsiságtól eltorzult arcomra, s azonnal láthatjátok, kivel van dolgotok. Semmiféle mesterséghez, tudományhoz nem értek, a világon semmire sem vagyok alkalmas, legföljebb arra, hogy az élet értelmét magyarázzam nektek, s vezesselek benneteket a cél felé. Hogy mi ez a cél, azt is elárulom. Egy-kettő meg akarok gazdagodni, pénzt harácsolni, hogy minél több legyen nekem s minél kevesebb nektek. Ezért titeket még inkább el kell majd butítanom. Vagy talán azt hiszitek, hogy már elég buták vagytok?
- Nem, nem - harsogta a tömeg fölháborodva.
- Tehát cselekedjetek lelkiismeretetek szerint. Ellenjelöltemet mindnyájan ismeritek. Nemes, önzetlen férfi, hatalmas koponya, világító elme. Van ebben a városban olyan valaki, ki melléje áll?
- Senki! - ordított a tömeg, mint egy ember.
- Nincs senki - és fenyegető öklök emelkedtek a levegőbe. "
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)