Mostanában kerülöm az aktuálpolitikai olvasmányokat. Lehetőleg valami jól bevált klasszikushoz folyamodok, hogy az olvasás órái alatt legalább kikapcsolódhassak a napi politika "kocsmájából". Mégis, mint ahogy a viccbeli Mórickának, akinek mindenről "az" jut az eszébe, nekem is újból és újból beugrik valami. Thomas Mann örökbecsű műve kapcsán pl. a következők:
A tavalyi évben a jószándékú és szerintem társadalmilag igazságos vagyonadó-kezdeményezés, melyet alapvetően a saját kormánya háta mögül kifaroló MSZP-frakció herélt ki és tett felemássá, így végül is igazságtalanná, azon túl, hogy újabb szöget vert a szoci kormányzás koporsójába, még egy következménnyel járt. A bűnrossz kormányzati kommunikáció, valamint az ellenzék tudatos félrevezető manipulációi és sajtókampánya a tájékozatlan, sokadszor megvezetett jónép szemében végképp lejáratta az ilyenfajta adónem bevezetésének a gondolatát. A hülye panelproli (mielőtt valaki felhorgad, közlöm, hogy jómagam is lakótelepi betonkégliben lakom:), akinek még véletlenül se kellett volna egy buznyák örökösödési adót se pengetnie az eladhatatlan ingatlana után, beállt tolni a nagytőkések szekerét e téren (is). A markába röhögő Fidesz most arathat. Simán, nagy "társadalmi elfogadottsággal" átviheti azt a tervezett módosítást, mely szerint a lózungokban agyoncsepült "oligarchák" mindennemű erőlködés nélkül átörökíthetik fattyaikra az összeharácsolt vagyont. A második, harmadik generáció már tisztára mosott pénzt, vállalat- és ingatlanbirodalmat örökölhet.
Hogy mi, egyszerű népek miből meríthetünk keserű vígaszt? Hát, talán abból, hogy amiként a Buddenbrook kereskedőház leszármazottai, a mi nagymenőink gyermekei sem lesznek különbek... és ugyanúgy elkorcsosulva, saját öröklött kényelmükbe eltespedve tékozolják majd el örökségüket, melyért a világon nem kellett már semmit tenniük.
Vagy azért kívánjak nekik mégis sok sikert, további felvirágzást és fejlődést, hogy az én utódaimnak mégiscsak legyen hol cselédkedniük? Nehéz dilemma ez.
"Hogy mi, egyszerű népek miből meríthetünk keserű vígaszt? Hát, talán abból, hogy amiként a Buddenbrook kereskedőház leszármazottai, a mi nagymenőink gyermekei sem lesznek különbek... és ugyanúgy elkorcsosulva, saját öröklött kényelmükbe eltespedve tékozolják majd el örökségüket, melyért a világon nem kellett már semmit tenniük.
VálaszTörlésVagy azért kívánjak nekik mégis sok sikert, további felvirágzást és fejlődést, hogy az én utódaimnak mégiscsak legyen hol cselédkedniük?"
Nem, nem azért. Hanem azért, mert senkinek sem lesz attól jobb, ha másnak, másoknak rosszat, rosszabbat kíván. És mert a rosszakaratnak, a kárörömnek aztán végképp semmi köze az emberségességhez, így bármiféle vígaszhoz, vígasztalódáshoz sem. Szóvak, szerintem helytelen a megközelítés. Nem a lecsúszó, széteső családokat, generációkat, a nyomorult embereket kell kárhoztatni, az ő rossz sorsukon kárörülni, hanem a viszonyokon és/vagy a viszonyulásainkon kell/kéne megpróbálni toszintani egyet-kettőt. Egyébként erről az egészről Mensáros Lászlónak egy állítólagos naplóbejegyzése jut az eszembe, aminek az a címe, hogy "A proli". :)
Tudod Malvina, bár neked a fentiekben nagyon igazad van, de a tönkrefrusztrált magyar néplélek egyik standard tartozéka a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" effektus. :)És egy kis verbális agresszió segíti levezetni a felgyülemlett indulatokat, amik annak a felismeréséből generálódnak, hogy már az a kis társadalmi mobilitási lehetőség, amit a kádári éra felemásan bár, de mégis lehetővé tett, a mostani társadalom javától megint fényévnyire került.
VálaszTörlésNem hiszek a néplélekben. "Ugyanarra" a történésfolyamra mindenkinek megvannak a maga sajátos reakciói, érzelmiek és racionálisak, illetve e kettő együtt és egyszerre. És igen, van olyan is, amiről írsz, sajnos van. A baj pedig jórészt abban (is) leledz, hogy azok a bizonyos feszültségek ebben a formában, inadekvát módon kerülnek levezetésre, ami által aztán újabb feszültségek generálódnak, miközben az apraja meg már a tejjel szívja magába ezt a kóros-káros attitűdöt, a világ történéseire való káros-kóros reagálási módot. Mert pl. nagyon nem mindegy, hogy a szegénységnek a piacgazdasági recessziók miatti ciklikus mozgásáról van-e szó, ami átmeneti elszegényedéssel jár , vagy jellemzően strukturális okai vannak , azaz a jövedelem- és vagyonelosztás jellegéből adódnak ,esetleg egyes társadalmi rétegek és csoportok tartós társ.-i és gazd.-i alávetettségéből következnek. Ha így, ha úgy, ha így is úgy is van, az okok nem összemoshatóak, legalábbis azok számára nem szabadna hogy azok legyenek, akik valamennyire is képesek a jelenségek mögé látni. Ezért mondom, hogy nem intézhető el a dolog agresszióval, sem haragszom ráddal, de még csak a dögöljön meg a szomszéd tehenével sem. Akik így gondolják, azok legfeljebb is a szomszéd első tehenét láthatják csak majd kimúlni, mert utána ők maguk következnek. És még csak azt sem hiszem, hogy ez az attitűd szükségszerű, és olyan általánosan elterjedt volna.
VálaszTörlésA mellettem élő szomszédok tehenei egyébként, köszönik szépen jól vannak. Én legfeljebb csak megsimogatni járok át hozzájuk néha. ::)))